Tízlábú rákok
Magyarország legfejlettebb rákjai. Hosszú potrohú, mészpáncéllal fedett vízi állatok. Öt járólábuk közül az első nagyméretű ollóvá alakult. Növekedés közben kinőtt páncéljaikat levedlik.
Folyami rák
Olajzöld, vagy sötétszürke 15-25 cm nagyságú. A folyami rákok, hogy növekedhessenek, életük során, évente 1-2 szer levetik páncéljukat. A vedlés nagyon igénybe veszi a rákokat, mivel a páncélt először megrepeszti, majd egész testének mozgásával kibújik a páncéljából. A kibújt rák bőre puha, ezért sok veszély leselkedik rá.
Nemes ráknak is nevezik, mivel elég keresett a piacon. Emberi fogyasztásra nagyon alkalmas. Főleg tiszta folyókban, patakokban él. Dögevő.
Kecskerák
Színe fölül szürkés, vagy sárgászöld – szemének nyele élénkpiros. 20-26 cm nagyságú. Ollói nyúltabbak, mint a folyami ráké, fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van. A kecskerák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. Balatonban gyakori.
Kövi rák
10-12 cm nagyságú. A piacokon nem keresett, mivel az ollóik kicsik. A tízlábú rákok között ez a legkisebb hazai faj. Néhány felvidéki és dunántúli (például Pilis, Börzsöny, Kőszegi-hegység) patakban fordul elő. A kövi rák tiszta vízű, kavicsos vagy köves medrű patakokban, a kövek alatt tartózkodik. A kövi rák faroklegyezőjének lökésszerű csapásaival és potrohának begörbítésével úszik hátrafelé. Alkonyat után szeret járni. A kövi rák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt.