Shakespeare: LXXV. szonett - Az vagy nekem
Fordította: Szabó Lőrinc
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér / s tavaszi zápor fűszere a földnek; / lelkem miattad örök harcban él, / mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; / csupa fény és boldogság büszke elmém, / majd fél: az idő ellop, eltemet; / csak az enyém légy, néha azt szeretném, / majd, hogy a világ lássa kincsemet; / arcod varázsa csordultig betölt, / s egy pillantásodért is sorvadok; / nincs más, nem is akarok más gyönyört, / csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon, / részeg vagyok és mindig szomjazom.

LGT: "Vallomás"
Dalszöveg: Adamis Anna
Előbb lépnek el a hegyek, / Előbb szólnak rád a kövek, / Előbb megy vissza a folyó, / Mint Téged elér egy szó. / Előbb téved el egy madár, / Mint még egyszer, aki végre rád talál
Az vagy nekem, mint Földnek az Ég. / Az vagy nekem, mint Égnek a kék. / Az vagy nekem, mint télnek a hó. / Az vagy nekem, mint csendnek a szó.
Előbb fagynak meg a szavak, / Előbb csalhatod meg magad, / Előbb felejted el neved, / Mint elengedném két kezed. / Előbb ne lássam az Eget, / Mint, hogy elfordítom tőlem léptedet.
Az vagy nekem, mint Földnek az Ég. / Az vagy nekem, mint Égnek a kék. / Az vagy nekem, mint télnek a hó. / Az vagy nekem, mint csendnek a szó.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Fordította: Rónay György
(részlet)
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
